Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Hirdetés

Erkölcs? Etika? Érték?

Hiszem, hogy vannak törvényeken felüli emberi értékek, amik kell, hogy vezéreljék a mindennapjainkat. Nincs rá jó szó, hívhatjuk etikának, erkölcsnek, értékeknek. Sajnos azonban embertársaink nagy része a sas magasságáról igyekszik tenni erre. Legyen itt pellengérre állítva minden olyan dolog, ami bosszant engem, és a környezetem, és kapjon tiszteletet az, ami motivál és példát mutat.

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

Mindennapi jócselekedetünk - 1. rész - Gombaidőgép

2009.10.23. 01:21 KRi

Új sorozatot szeretnék indítani. Vannak akiket a pénz éltet, van akit annak hiánya miatti állandó harc, van akit csak a rombusz érdekel, még perverzebbeket csak az autóbuzéria. Én leginkább csak jót szeretnék tenni. Elváráson felül, meglepve az embereket. Biztos vannak még ilyenek. A legtöbbször az ilyen cselekedet nem kap nagy visszhangot, sőt van amikor konkrétan hülyének is nézik az illetőt, a legkeményebb amikor a közvetlen rokonsággal kell megküzdeni, hogy igenis érdemes jót tenni, még akár ismeretlenekkel is. Álljon itt kezdetben pár saját történet, és ha más is kedvet kap szívesen mutatnék többet is.

Életet adunk, nevet adunk, enni adunk, ajándékot adunk...

Az utóbbi időben egyre több médiából hallom az etika szót. Nahát. A világválságosdiban valahogy mindenki nyúlni szeretne valami fogódzó után. Most, hogy a "csak a pénz" bálványa ledőlt és a világ szép lassan kikukázza az olyan embereket, akiket csak és kizárólag a pénz érdekelt pl Maddoff, vagy Briatore, egyre többet hallom, hogy kéne valami új dolog amihez tarthatnák magukat. Már korábban megszületett a CSR, is ami azon felül, hogy sok ügyfészolgálaton Customer Service Representative-t jelenti, angol nyelvterületen egy másik betűszót is magába foglal mégpedig Corporate Social Responsibility, avagy a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalását. Minden magára valamit adó vállalat a bevételének x százalákát nem az újabb S mercire vagy az ötödik négykarikásra fordítják, hanem próbálnak valami hasznosabbra költeni. Többen belátták, hogy ami nekik fillérek az másoknak milliók. Persze ennek is vannak végletei. Lehet támogatni a világbékét az UNESCO-ba ölt dollármilliókkal, vagy amiben én jobban hiszek lehet konkrét célokra áldozni a közvetlen környezetünkben. No meg ott van az az irtózatos kétarcúság amikor egy olajcég támogatja a környezetvédelmet, meg egy cigarettagyártó az egészségügyet. Szóval a CSR az már valami volt, de nem az igazi. A tőzsdén is megjelent egy érdekes fogalom közvetlen azután, hogy "zöld részvény" fogalma megjelent. Előkerült az "etikus részvény" is. No ez kérem már elgondolkodtató. Kibővítve a zöldet az olyan vállalatokkal, amik nem csak nem tesznek kárt a környezetben hanem az emberekre is tekintettel vannak és a tevékenységük alapjában a közjót és a fentarthatóságot szolgálja,  itt találtam egy cikket róla. Ami egyből a mondanivaló groteszk torzója hiszen az etikus cégekről szóló cikket a vg.hu-n bruttó 300 Ft-os 91-es számra küldött sms-ért lehetne el olvasni. Még jó, hogy ezt valaki ingyen is leírja itt egy találattal lejjebb a google-n...Szóval, magyarul az az etikus, aki nem vizet prédikál és bort iszik, hanem minden területen etikusan igyekszik eljárni. No ez kérem vagy a megoldás vagy egy újabb szocializmus, még nem tudjuk. Mindenesetre lehet, hogy eljön az az idő, amikor a lételemem lesz a főideológia.

Persze ez céges szinten, mert magán szinten eddig is lehetett önzetlenül adni. Nem anyagi érdekből, csak mert leírható az adóból, mert ez habár egy működő modell, de kicsit torz is. Olyan, mint úgy adni egy fagyit a gyerekednek, hogy azért majd egy konkrét ajtónyitást vársz majd magadra az otthonban 80 évesen. Szóval az önzetlen az igazi. Sokan azt hiszik nem engedhetik meg maguknak, de legtöbb dologhoz, még pénz sem kell, mert ugye a pénzre eleve komplett iparágakat építettek azok akik szerint a csak a pénz bálványa még áll, kicsiben ugyanezen az elven van aki hihető történeteket talál ki, hogy lerombolja a maradák jóság nimbuszát. Én nem vagyok vállalat, és valahogy az ellenpéldák se törnek le, nem azért szeretek ilyet csinálni, mert az marhán jó adózásilag, vagy mert a lelkisimeretemmel csak így tudnék elszámolni.

Egyszerűen csak úgy. Önző érdekből, mert nekem így esik jól.

A magyarokkal két nagyon nagy baj van, az egyik, hogy senki nem tudja megmondani, hogy mitől lenne boldog, leszámítva persze a kozmopolitánból és a TV-ből látott készen kapott életrecepteket, mint pl. pénz-hatalom-gazdagság. És hát aki élt egy kicsit az tudja, hogy a pénzhiány boldogtalanít, de ha sok van belőle akkor mégtöbbre vágyás nem boldogít. A másik baj, hogy mivel senki nem tudja megmondani, mit szeretne ezért soha el se jöhet az a pillanat, amikor megelégedetten hátradőlünk, akár egy estére is, hogy "Ez jó mulatság, férfi munka volt!", mert a nem létező igényeket nem lehet kielégíteni. Ergó annak elérése soha nem fog boldogítani. Épp ezért üdvös amikor valaki ki tudja fejezni, hogy mit szeretne. Így történt ez Gombán is. Soha életemben nem hallottam még a gombai óvodáról. Soha nem jártam Gombán, de mikor a fülembe jutott, hogy a gombai óvoda fényképezőgépet szeretne vásárolni, akkor szerintetek mit válaszoltam? Azt, hogy kapnak egyet ajándékba. Háhogy, jöhet a kérdés. Úgy hogy a fenti gondolatmenetet végigvezetve, aki tudja, hogy mit akar, és miért, annak megvan az első lépcsője ahhoz, hogy azt el is érje. No ahol így gondolkodnak, az megérdemli a támogatást.

Valahogy így tötént:

-Egy barátom lakik Vasad-on, az ő barátjuk ismeri a bátyád, akivel egyszer találkoztam, de tegnap felhívott, hogy szeretnétek venni egy fényképezőgépet.

-Igen volt egy fényképezőgépünk, de annyit fényképeztük az ovisokat, hogy elromlott.

-Ok akkor kaptok egyet ajándékba.

-(Csönd) (Mégtöbb csönd majd) Köszönjük, nem is tudom, hogy köszönjem meg.

Kb egy hét volt míg beszereztem a gépet, meg is beszéltük, hogy tegnapelőtt, azaz 2009.10.21-én délelőtt leugrunk vele Gombára, családostul. Semmit nem tudtam a helyről, a kedves óvónénivel se találkoztam még soha. Elmondta a címet, googlemaps-sal odataláltunk és belépve a kapun, megcsapott az az érzés, amit talán a lottó ötösre tippelők érezhetnek, amikor kihuzzák a számot, igen érezték, hogy ez így lesz a jó. A gombai óvoda egy állom. Hagyományőrzők a szó legszebb értelmében. Ezt nézzétek, kicsi fabútotok, és kézzel készült tárgyak mindenhol, és a lényeg szeretet, sok-sok szeretet:

Majdnem 130-an vannak. Az 3000 lelkes településre szép gyerekszám. És hát megint fejtől bűzlik a hal, vagy fogalmazzunk végre fordítva: a fejhústól lesz jóízű a halászlé. Ugyanis bárhová néztem és bármilyen témába is botlottam kiderült az, hogy ennél nagyobb demokrácia nincs e kishazában. A demokrácia csak úgy lehetséges, ha egy erős kezű, és köztiszteletnek örvendő vezető, példát mutatva ki meri engedni a kezdeményezést, a hatalmat a kezéből, ha hagyja, hogy mindenki aki rá van bízva, hozzá tehessen a nagy egészhez, és nem csak az ő elképzeléseinek a szolgai végrehajtását valósítja meg, mert ez utóbbit hívják diktatúrának. Szóval Gombán demokrácia van.

 

Balra az óvónéni, akit felhívtam, jobbra az ovi vezetője. Az óvodai helységek úgy vannak berendezve, ahogy az óvónők szeretnék, mindenki a maga szobáját a maga izlése szerint, egy szabály van csak, lehetőleg a legtöbb természetes anyaggal és a falu múltjából vett tárgyakkal legyen. De ez nem szabály, mert boldogan teszik így. És hogy honnan vannak a tárgyak? A falubeliek ráéreztek az ízére, és ha valaki talál valami érdekeset azt behozza az óvodába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legkedvesebb nekem ez a mini galléria volt. Gulliver voltam a törpék országában.

Gombán még abban is demokrácia van az óvodában, hogy a gyerekek bemehetnek a vezetőhöz, az ajtó mindig nyitva áll, és ha a munka engedi akkor pöröghetnek egyet az irodaszékben. Mi lehet ennél nagyobb tanítás egy gyereknek, mint kicsit felnőttnek lenni, és beleülni a nagy főnöki székbe, felkacagani, és megpörögni a jóságban. Milyen pozitív vezetői képet éget ez be a gyerekekbe.

Már csak egy mondat. Kaptam én is ajándékot. A csoportban mindenki rajzolt egyet nekünk, kukoricacsuhéval átkötötték és a címoldalon még a régi géppel készült integetős csoportképpel rámmosolyogva átadták nekem. Kell ennél több? Hát nem egy jóllakot óvodás ábrázatom van :) 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://etika.blog.hu/api/trackback/id/tr451469004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Bandika_SSS 2009.10.23. 08:29:35

Valahogy ennek a pár kedves sornak az elolvasása után az állt először a számra,hogy köszönöm. Majd a kötkező gondolat az volt,hogy kinek küldjem ezt tovább.
De hát mit is köszönök? Hisz sajnos már nem járhatok oviba. :) Azt köszönöm,h példát mutatsz az embereknek,hogy lehet ezt így is. Ráadásul akár egyszerre sok embernek is. Nem csak itt a blogon, leginkább itt az oviban. Mert azoka a kispikkók amikor hazamennek, majd mesélni fognak...

Califa 2009.10.23. 15:36:19

Az írásnak az index címlapján volna a helye, hogy ne mindig a bulvár meg a balesetek legyenek legfelül!

ommm 2009.10.23. 16:13:01

Krisztián!

Néha nagyon-nagyon kevés is elég.
Mondjuk egy jó szó, vagy gesztus.
Két, lassan kivesző, dolog a mai világban.

KRi · http://etika.blog.hu 2009.10.26. 08:03:08

@Califa: @ildsisy: Köszöntem szepen. Blog.hu föoldalan lehet ajanlani. Asszem igy lehet kikerulni a föoldalra.

KRi · http://etika.blog.hu 2009.10.26. 08:04:50

@Bandika_SSS: Nekem volt a legjobb erzes. Persze jöhet a kerdes, hogy miert pont ebbe az oviba, miert nem oda ahova en jartma, miert nem abba a bölcsibe ahova a Gellert jar, Azert mert azok mar nem önzetlenek, azok mar valamifele adok kapok jatek reszei. Ez meg csak adok volt.

Luna Kid · http://lunakid.blog.hu 2009.10.27. 19:23:16

Szia Krisz! Jóvan, klassz lehetett, jól csinálod!
Sz.

KEA 2009.10.31. 18:18:41

KÖSZÖNET a nemes gesztusért,köszönet a fényképezőgépért. Köszönet az elismerő szavakért.
.. és ..
köszönet a gombai Gólyafészek Óvoda dolgozóinak azért, hogy gombaiként egy gombai intézményről így olvashattunk, hisz ez az írás nélkülük sem jöhetett volna létre.

_Toto_ 2009.11.03. 00:18:11

Zsírfeka.
ENNEK bezzeg van értelme, nem azért felőrlődni a napi 12 óra gürizésben, hogy pár amúgy is kőgazdag angol befektető részvényeinek árfolyama feljebb menjen pár pennyvel.... aki ha kicsit is nem jól húzod az igát, lecserél egy új igáslóra.

Akrab 2009.11.04. 17:49:50

Kedves KRi!

Ma délelőtt beszéltünk telefonon és állapodtunk meg abban is, hogy rövidesen személyesen is találkozunk. :)

Elsősorban én is köszönettel "tartozom" Neked.
(Azt hiszem, talán nem sértő, ha a hagyományos netes formában tegezlek, meg szerintem az idősebb jogán IRL is jó lenne, ha felajánlhatnám és így folytathatnánk. Majd szombaton ezt is lerendezzük. :) )

Ilyen kedves "tartozást" az ember örömmel egyenlít ki.
Nem igazán tudtam, hogy mivel is fejezhetném ki az érzéseimet, amik azóta is kavarognak bennem, amióta olvastam a blogodat (nemcsak ezt az egyet, hanem a többit is végigolvastam).
Nem régóta lakunk mi sem ezen a településen. Mikor ide készülődtünk, próbáltunk a lehető legtöbb dolgot előre megismerni és megtudni. Személyesen is jártunk itt még költözésünk előtt többször is, meg a technika vívmányait is használtuk. Az Internetet, az elektronikus sajtót is, - aminek egy részét most én művelem itt helyben - igénybe vettük. És akkor pont egy ovis bál utáni időszak volt, ami a Mesék Birodalmáról szólt, erről is olvastuk az egyik első ilyen szívet melengető híradást az itteni hírek között.
(Remélem a most következő ovis bálon már személyesen is itt leszel! :))
Lassacskán ismerkedve ezekkel a dolgokkal mi is úgy voltunk kezdetben vele, hogy nem létezik... ilyen nincs. Ilyen "pici" falu és ennyi program, ilyen aktivitás. Számtalan program, szinte minden héten valami közösségi megmozdulás. Helyi amatőr színjátszókör előadásai, Ki-Mit-Tud?, Iskolás bál, Ovis bál, Szüreti felvonulás, Falunap, a Helyi Hagyományőrző Egyesület programjai.. és még sorolhatnám a számtalan eseményt.
Ekkor már éreztük, hogy Tamási Áronnak igaza van (megint):"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Akkor még csak reméltük, sejtettük, hogy megtaláltuk az Otthonunkat.
Ekkor született ez a kis versformába szedett fohász feleségemtől, amit "köszönetként" mellékelek:

-------------
Gombai ábránd

Gondoljunk csak szépet!
Olyan igazi ábrándképet.
Mesés bál ihlette álmokat.
Boldog élet igaz keretét.
Alkotó, szabad lét terét!

Gondjaira bízzuk a sorsnak,
oldalára kötjük a holdnak,
mellényzsebébe az éjnek,
boldog sugarára a fénynek.
Adjunk utat a reménynek!

Gondolattal, hittel és tettel,
otthonról hozott szeretettel,
megannyi szerzett ismerettel,
bevállalva az ismeretlent is,
alkossuk meg a lehetetlent is.

Gomba legyen nyugodt és szép!
Otthont nyújtó csendes község!
Mutassa meg a világnak
Békességét e tájnak.

Adja Isten, s így legyen!
-------

Ma már, azóta tudjuk is, Itthon vagyunk!
Persze mi elfogultak vagyunk (mondhatná mindenki). És ezért volt jó érzés, amikor olvastam blogodat és amikor beszélgettünk is erről.

Szóval szeretettel várunk Téged és szeretteidet Itthon!

Baráti öleléssel:
Attila